Fejtse ki véleményét az Európai Bizottságot belső piaci ügyekkel összefüggésben vállalkozásoktól történő információkérésére feljogosító új uniós tervezettel kapcsolatban!

Publikálva: 2017. május 25.

Az Európai Bizottság az Egységes piaci végrehajtási csomag részeként 2017. május 2-án nyilvánosságra hozta az Az Európai Bizottság által a vállalkozásoktól történő, az egységes belső piac működésével kapcsolatos információkérésének feltételeit rögzítő, az informális angol nyelvű elnevezéséből (Single Market Information Tool) röviden SMIT-ként ismert rendelet-tervezetet.

A rendelet-tervezet célja, hogy feljogosítsa a Bizottságot arra, hogy a vállalkozás székhelye szerinti tagállam értesítése mellett elsősorban a kötelezettségszegési ügyekben vállalati szinten rendelkezésre álló bizonyítékok összegyűjtése vagy az egységes belső piacra vonatkozó szabályok előkészítése érdekében közvetlenül megkeressen vállalkozásokat, és tényeket, adatokat és dokumentumokat kérhessen azoktól.

A Bizottságot jelenleg a vállalkozások összefonódása, az állami támogatások és a kereskedelmi védelmi intézkedések területén illeti meg ilyen jogosultság, míg az Unió egyes szervei, ügynökségei (az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatásinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, valamint az Egységes Szanálási Testület) a pénzügyi szolgáltatási területen kérhetnek közvetlenül a vállalkozásoktól információt.

A jelenlegi rendelet-tervezet a széles értelemben vett belső piacra, a közlekedési és az energetikai ágazatra, a mezőgazdasági és halászati termékek piacára és a környezetvédelem területére terjed ki, az ezen uniós politikák végrehajtása során keletkezett zavarok azonosítását és az azok korrekciójára hozott bizottsági intézkedések – így a kötelezettségszegési eljárások – sikerét és hatékonyságát hivatott biztosítani.

A rendelet-tervezet rögzíti a közvetlen információ-kérés feltételeit, eljárási szabályait, az információ-szolgáltatás elmulasztásának szankcionálását és a tagállam, valamint a vállalkozás rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket.

Az alkalmazás feltételei:

A Bizottság akkor alkalmazhatná az eszközt, ha az egységes belső piac olyan súlyos zavarát érzékeli, amely veszélybe sodorja valamely uniós politika végrehajtását. Akkor lenne lehetséges a vállalkozások közvetlen megkeresése, ha a Bizottság rendelkezésére álló információ nem elegendő, nem megfelelő, vagy nem lehet időben megszerezni, mert a) az információ nem érhető el nyilvánosan hozzáférhető forrásból, b) a tagállam nem bocsátotta rendelkezésre az információt a Bizottság kérésére, vagy c) a természetes vagy jogi személy nem bocsátotta rendelkezésre a kért információkat.

A rendelet-tervezet nem hatalmazza fel a Bizottságot új vizsgálati jogkörrel. A Bizottság a mai gyakorlatnak megfelelően továbbra is a tagállamoktól kérné a számára szükséges információkat, valamint a nyilvános információforrásokból tájékozódna, és akkor élhetne ezzel az eszközzel, ha más forrásból nem jut hozzá megfelelően részletes, pontos és friss információkhoz, amelyeket egy esetleges kötelezettségszegési vagy egyéb eljárásban felhasználhat.

Példa a SMIT alkalmazására a közmű szolgáltatási szektort érintően:

Ha a víz, energia vagy közlekedési szolgáltatások elég piaci nyomásnak vannak kitéve egy tagállamban, akkor az entitások és a szektorban működő szerződő hatóságok felmentést kaphatnak a közbeszerzési irányelvek egyikének, nevezetesen a közszolgáltatók közbeszerzéseiről szóló 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól.  Egy ilyen kivétel nagymértékben csökkenti az adminisztratív terheket és lehetővé teszi a cégeknek, hogy saját belátásuk szerint intézzék a beszerzéseiket. Az említett szektorokban tehát a cégek egyértelműen arra vannak ösztönözve, hogy az irányelv alkalmazása alól felmentést kapjanak. Annak elemzése, hogy a piaci nyomás foka elegendő-e a kivétel szabály alkalmazásának alátámasztására, olyan mikro-szintű információt igényel, amely nyilvánosan nem elérhető, ideértve az üzleti titoknak minősülő információkat is (pl.: árakra, mennyiségekre, árképzésre vonatkozó adatok).  Jelenleg a Bizottság ezeket az információkat nem tudja bekérni a pályázótól eltérő más piaci szereplőktől, és nem is tudja megkérdőjelezni a pályázó által bemutatott bizonyítékok helytállóságát. Ez utóbbi azért bír különösen relevanciával, mert a Bizottság a pályázóhoz viszonyítva egyértelműen hátrányos helyzetben van a szektorral kapcsolatos információk tekintetében. Mivel a pályázó egyértelműen ösztönözve van arra, hogy a kivétel szabály alá essen, így az információkat a számára lehető legkedvezőbb megvilágításában prezentálhatja. Mivel az említett irányelvi rendelkezések a belső piaci szabályozás körébe tartoznak, a Bizottság nem használhatja az uniós versenyjogi szabályok keretében biztosított információgyűjtésre feljogosító hatáskörét. Tekintettel a közműszolgáltatások uniós polgárok mindennapi életében betöltött fontosságára, elengedhetetlen, hogy pontos és időben történő értékelésre sor kerüljön.

Az eljárás:

A Bizottság, mielőtt megkeresi a vállalkozást, a tagállamnak címzett formális határozatot fogad el, amely tartalmazza, hogy milyen súlyos, határon átnyúló, és az uniós jog érvényesülését súlyosan veszélyeztető probléma miatt kéri az információt, a kért információ pontos meghatározását, az információ szükségességét, és hogy miért nem lehetséges az információt más forrásból beszerezni. Ez után küldi meg a vállalkozásnak az információ iránti kérést vagy formális határozatot, amelyben meg kell jelölnie kérésének jogalapját, a kért információt, a válaszadásra irányadó határidőt és a válasz elmulasztásának jogkövetkezményeit: kérés esetén pénzbírság, határozat esetén pénzbírság és kényszerítő bírság kiszabásának a lehetőségét. Ha a Bizottság határozatot hoz, a vállalkozás azt a Bíróság előtt megtámadhatja. A vállalkozásnak csak a rendelkezésére álló információkat kell megküldenie a Bizottságnak, és nem kötelezhető arra, hogy maga intézkedjék a megküldendő információk beszerzéséről. A cég kérheti a válaszadási határidő meghosszabbítását.

A Bizottság értesíti a kérésről a cég székhelye szerint illetékes tagállamot, illetve ha határozatban kéri a cégtől az információt, megküldi a tagállamnak a határozat másolatát. Ha kötelezettségszegési ügyben kért információt a cégektől, a cég székhelyétől függetlenül megküld az érintett tagállamnak minden, az ügyben küldött kérést és határozatot.

A vállalkozásnak világos, teljes és pontos választ kell adnia a megkeresésre, és meg kell jelölnie, hogy az információ mely része képez üzleti titkot és azt is, hogy miért. Azonban az üzleti titkot tartalmazó válaszok nyilvánosságra hozható változatát is meg kell küldeniük a Bizottságnak, amely értékeli, hogy a megjelölt információ valóban üzleti titkot képez-e. Így a Bizottság úgy is dönthet, hogy a vállalkozás által szolgáltatott információ üzleti titokként jelölt részét is nyilvánosságra hozza, de ezzel legalább egy hónapot várnia kell, és értesítenie kell róla a céget.

Az üzleti titkot képező információt csak akkor küldheti meg harmadik feleknek vagy hozhatja nyilvánosságra, ha a) az információról összefoglaló készült vagy aggregát formában is rendelkezésre áll, és biztosítja, hogy az érintett vállalkozásra nem lehet belőle ráismerni, vagy b) ha az információt rendelkezésre bocsátó hozzájárult az információ nyilvánosságra hozatalához, vagy c) ha egy kötelezettségszegési ügyben erre szükség van. Ebben az utolsó esetben biztosítani kell, hogy az információt rendelkezésre bocsátó kifejthesse a véleményét, és jogorvoslatot kell biztosítani a Bizottság döntése ellen. Fő szabály szerint a Bizottság csak a rendelet-tervezetben foglalt módon és az abban foglalt célok elérésére használhatja fel a kért információkat, de a nyilvánosságra hozott információt később bármely tevékenységéhez felhasználhatja.

Az információszolgáltatás megtagadásának jogkövetkezményei:

Ha a Bizottság nem kap határidőben megfelelő választ, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel felhívja a céget, hogy két héten belül küldje meg a szükséges információt. A Bizottság a céggel szemben az tárgyévet megelőző év teljes eredményének 1%-t nem meghaladó pénzbüntetést alkalmazhat, ha az szándékosan vagy súlyos gondatlanságból helytelen, nem teljes vagy félrevezető információt nyújt, vagy nem időben válaszol a megkeresésre. Ezen kívül kényszerítő bírságot is kiszabhat, ha a cég nem adja meg a határozatban kért teljes, pontos és nem félrevezető információt. A kényszerítő bírság mértéke minden elmulasztott napra az adott cég előző üzleti évben elért átlagos napi eredményének 5%-át érheti el. Mind a Bizottság információkérő, mind a pénzbírságot kiszabó határozata megtámadható a Bíróságon. A bírság súlyosságának megállapításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az információszolgáltatásról szóló cikk megsértésének természetét, súlyosságát és hosszát, valamint – különösen kis- és középvállalkozások esetében – az arányosság követelményét. A kényszerítő bírság enyhíthető vagy el is törölhető, ha a vállalkozás utólag teljesíti az információszolgáltatási kérést. A pénzbüntetés és a kényszerítő bírság kiszabása előtt meg kell hallgatni a vállalkozást. A Bizottság legfeljebb három évre számolhat kényszerítő bírságot. Ezt az időszakot a Bizottság valamennyi, az információhoz való hozzájutásra tett erőfeszítése megszakítja. Ilyen esetekben az eljárás nem lehet hosszabb hat évnél. A pénzbüntetés vagy a bírság behajtására az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év áll a Bizottság rendelkezésére.

Jogorvoslat:

A Bizottság pénzbüntetést vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozata az Európai Unió Bírósága előtt megtámadható. A Bíróság hatályon kívül helyezheti a határozatot, de csökkentheti, vagy akár emelheti is az abban szereplő pénzbüntetés vagy kényszerítő bírság összegét.
Amennyiben ki szeretné fejteni álláspontját a tervezettel kapcsolatban, írjon a NEpNnLgJLPVkU2JmdGl0a2Fyc2FnLmV1bWZAaW0uZ292Lmh1 email címre. Annak érdekében, hogy véleményére a legmesszemenőkig figyelemmel lehessünk, azt legkésőbb 2017. június 23-ig várjuk.

Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról (magyar nyelven)

Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról (angol nyelven)

Az Európai Bizottság által készített hatástanulmány összefoglalója
(magyar nyelven)

Az Európai Bizottság által készített hatástanulmány összefoglalója
(angol nyelven)

Az Európai Bizottság által készített hatástanulmány (angol nyelven)

Menü

Főoldal

Navigáció